Országos Nyitóoldal / Szekszárd / Blog / Turisztika / Szekszárd - "A szőlő és bor városa"

Szekszárd - "A szőlő és bor városa"

Szekszárd - "A szőlő és bor városa" képek

Szekszárd - "A szőlő és bor városa" információk

Szekszárd Tolna megyénk székhelye, amely a tökéletesen sík és hatalmas Alföld valamint a változatos felszínű Dunántúli-dombság összesimulásánál helyezkedik el. Budapest felől legegyszerűbben az M6-M60-as autópályán, mintegy 145 kilométert autózva érhető el. Ezen kis területű megyeszékhely lakosainak száma 2010-ben alig érte el a 34 ezret, így mondhatjuk, hogy egy bensőséges hangulatú város ez a Szekszárd. Egy borváros, mivel borospincéinek száma viszont lehet akár 4500 is.

Szekszárd borkultúrája

A környezet természeti és éghajlati adottságai tökéletesen megfelelőek a minőségi bortermeléshez, így nem is csoda, hogy az itt élő népek évezredek óta tökéletesítik a borkultúrájukat.

A Szekszárdi Borvidék hazánk legősibb bortermelő vidéke. A szőlőtermelés ezen a vidékem már a rómaiak idején is honos volt. A római polgárok a fehérbort kortyolgatták nagy előszeretettel, később a török megszállás idejében a menekülő rácok honosították meg itt a vöröset is. Így a híres kadarka nékik köszönhető. Az eltelt évszázadok során az itt élők tökéletesítették a szőlőművelés csínját-bínját, így fő jövedelemforrásuk is ebből adódott. Napjainkban a Szekszárdi Borvidék jellegzetes szőlőfajtái a Kadarka mellett a Kékfrankos, a Cabernet Franc, a Cabernet Sauvignon, a Chardonnay és a Merlot. Hazánkban az Egri Borvidék mellett még itt a Szekszárdi Borvidéken állítanak elő bikavért, amely elnevezés a szekszárdi költő Garay Jánosnak köszönhető.
Igen jelentős körülmény, hogy 1987-ben Szekszárd a Nemzetközi Bíráló Bizottságtól kiérdemelte „A szőlő és bor városa” címet.

Szekszárdra látogatni nemcsak a borai miatt érdemes, hanem a gyönyörű természeti értékei miatt is. A Duna-Dráva Nemzeti Park, a Gemenci Erdő, a Sárköz, a Mezőföld, a Remete-patak, a Duna és az Alföld közelsége kedvelt kirándulóhellyé teszi ezt a változatos szépségű vidéket.

Szekszárd története

Szekszárd városát legkorábban 1015-ben jegyezték fel. I. Béla Árpád-házi magyar király 1061-ben megalapította itt a bencés apátságot, majd 3 évnyi uralkodás után, 1063-ban a városban is lett eltemetve. Szekszárd belvárosában a róla elnevezett téren szobrot is állítottak emlékének.

Szekszárd már 1485-től mezővárosként volt számon tartva, így kiváltságai és vásártartási joga volt. A török hódoltságot a város súlyosan megszenvedte és még a kolostora is semmivé lett. A város és az apátság lassú ütemben, de újraépült. A 18. században vált Szekszárd megyeszékhellyé, ám ekkor az apátságot megszűntették.

A betelepítéseknek köszönhetően a város lakossága szépen növekedett. 1794-ben egy hatalmas tűzvész állt a fejlődés útjába. A nagy előrehaladás a 19. századra volt jellemző, ekkor épültek fel Szekszárd legjelentősebb építményei és alakultak meg az intézményei.