Remete kápolna Szekszárd

Szekszárd-Szőlőhegyi Kisboldogasszony kápolna

A szekszárdi műemlék Remete-kápolna 1751 és 1758 között épült barokk stílusban, amely a Balremete elnevezésű szőlőhegy dombján áll.

A Remete kápolna, búcsújáró hely története

Eszterházy Pál nádor leírásaiból ismerhetjük meg a Remete-kápolna történetét, ami szerint már a 11. században is kegyhely volt, de a törökök itt léte alatt elpusztult. Aztán az 1739-es pestisjárvány idején a szekszárdi népek megfogadták, hogy a járvány elmúltával a Szent Szűz születésének tiszteletére kápolnát építenek. 1757-ben került sor a kápolna felszentelésére és hamarosan kedvelt búcsújáró hely lett.

Azóta is hagyományosan megtartják szeptember 8-án a Kisboldogasszony napi búcsút. Régen a templom gondozásán ferences barátok dolgoztak, akik a kápolna mellett állt remeteházban laktak, erről az egykori remeteházról kapta a Remete-kápolna elnevezést. Egy másik történet szerint ezen a várostól távol eső erdős területen hajdanán egy ismeretlen nincstelen férfi telepedett le, aki teljes visszavonultságban szigorú remete életet élt. A férfi életmódjának híre rövidesen városszerte elterjedt, és többen is csatlakozni kívántak hozzá. Ezekről a remete életet élő férfiakról lett elnevezve később a kápolna és a közeli forrás is, amely nem csupán üdítő vizéről, hanem csodás gyógyító hatásáról is híres lett.

A kápolna berendezése

A kápolna főoltárának közepén két angyal tartja a mariazelli Mária-kegyszobor méreteiben is egyező másolatát, ezt a szobron egy pecsét igazolja. Ez a kegyszobor korábban egy bécsi kolerakórház kápolnájában állt, azonban a kórház gondnoka egy szekszárdi polgárnak ajándékozta az 1800-as évek elején. Így került a Remete-kápolna főoltárára. A szobor vitrinjét Theisz Ádám üvegmester és asztalos készítette. Az oltár egyik oldalán Szent Péter és a másik oldalán Szent Pál apostolok szobrait láthatjuk. A másik oltár gazdag rokokós díszítésű, az oltárképe a kis Máriát és Szent Annát ábrázolja.

Kálvária a Szenvedő Krisztus szobrához

A Remete-kápolna mellett több száz éves illatosan virágzó hársfák árnyékában kálvária vezeti fel a híveket a Szenvedő Krisztus szobrához. A kálvária korábbi stációképei már menthetetlenek voltak, azonban azok helyett 1990-ben Bucsányi Kálmán szekszárdi restaurátor készített szép domborműveket. A kápolna mellett található a Remete-forrás, melynek története ismeretlen, azonban gyógyító erejéről tanúskodnak az egyházlátogatási jegyzőkönyvek. A forrásnak rendkívül, tiszta, hideg és kellemes íze van, a helybéliek szívesen isszák, ezért helyközi buszjáratot is indítottak a kápolnához.