Bencés apátság romjai Szekszárd

A szekszárdi bencés apátságot a nagyhírű I. Béla király alapította 1061-ben. A kereszt alaprajzú templomot a királyi család temetkezési helyének szánták, a hagyomány azt tartja, hogy I. Bélát 1063-ban itt temették el, azonban a királyi sírt ezidáig nem találták meg.

A bencés apátság története

1212-ből származik az első írás, oklevél, amely igazolja a szekszárdi apátság hiteles működését. A tatárjárás után az apátság épülete köré vár épült. A 14. században monostori iskola működött az apátságban. 1526-ban Mohács felé vezető útján itt pihent meg II. Lajos serege, majd a török hadak is itt vertek tábort. A törökök ekkor még csak rövid időre tették a kezüket a várra, 1532-ban is gyorsan tovább vonultak, azonban 1538-ban hosszasan elidőztek, úgymond berendezkedtek. 1541-ben Szekszárd a szandzsák székhelye lett.

1686 szeptember 22-én a keresztény seregek visszafoglalták Szekszárdot. A törökök után az apátság épületét átvette Mérey Mihály apát, aki ismét keresztény templomot működtetett benne. Ez az állapot 1794-ig állt fenn, viszont akkor szörnyű tűzvész által elpusztult a templom. A felszíni romjait 1802-ben elhordták az új templom építéséhez, és az apátság uradalmi épületeit a vármegye vette meg és átépítette megyeházának.

Romkert a Régi Megyeháza udvarán

1967 és 1972 között az apátság alapjait feltárták, előkerültek a falak, amelyek körül hangulatos romkertet alakítottak ki. A bizánci stílusú, tizenegy karéjos templom falai a klasszicista stílusú Vármegyeháza belső udvarrészén tekinthető meg. A Megyeház udvarán lehet megtekinteni azt a díszes faragású vállkövet, amely feltehetően az apátsági templom boltozatának egyik oldali dísze volt, a vállkövön a pogány és a keresztény szimbolikákat egyesítő motívumok láthatók, amelyek sok más műalkotáson is jelentkeznek. A hangulatos helyszín rendszeresen színteret biztosít hangversenyeknek és folklórműsoroknak.