Bezárás
BezárásVálassz várost
BezárásVálassz várost

Országos Nyitóoldal / Szekszárd / Programok / Szabadidő / Szekszárd, a borok földje

Szekszárd, a borok földje 2016

-

Szekszárd, a borok földje információk

Szekszárd, a borok földje
Szekszárd a római kortól kezdve a bortermelés állandó helye. Ez a tény pedig elősegítette folyamatos fejlődését, amelyet sem a török, sem az újkor folyamán dúló betegségek és tűzvészek sem akasztottak meg. A 19. és 20. század folyamán pedig igazi várossá fejlődött, nem feledve el eredeti kulturális gyökereit.

Középkori székhely
Szekszárd területét a rómaiak is lakták, ekkor a limes egyik fontos állomása volt itt, Alisca néven, majd a honfoglalás idején Zegzardu néven említik a források. I. Béla király idején templomot és bencés kolostort építettek itt. Az évszázadok folyamán kiemelkedett a környező települések közül, így 1485 körül mezővárosi rangot nyert. Ekkor már jelentős székellyé is vált, és ez a hódoltság idején is így maradt. 1541-től Szekszárd szandzsákszékhely lett. A hódoltság alatt a harcok gyakran elérték a várost, ennek ellenére Evlia Cselebi, török utazó virágzó  városként írta le Szekszárdot, amely nyolc tornyú várral, fürdőkkel, 4 török dzsámival és 100 bolttal rendelkezik.

Elterjed a kadarka
A hódoltság után jelentősen átalakult a helyi borkultúra. Szekszárd területén korábban is zajlott bortermelés, hiszen ez Magyarország legősibb bortermelő területe, de minőségben változást a török elől menekülő rácok és a betelepülő németek hoztak. A rácok elterjesztették a török területen népszerű kadarkát, a német telepesek pedig új szaktudással emelték a bortermelés színvonalát. Ez segítette elő Szekszárd kereskedelmének fellendülését is. Egy 1828-as feljegyzés 37 fehér, 23 „Fekete” és 6 féle kadarka borfajtát említ.

Kiemelkedés a dualizmus alatt
A 19. században a város jelentősen fejlődött. Ennek fő szemtanúja a Béla tér a város szívében, ahol a század folyamán jelentős építményeket emeltek. 1805-ben épült meg az Urunk mennybemenetele katolikus templom, Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma, amely napi három harangjátékkal adja meg a hangulatot a téren. Ugyanitt épült meg 1836-ban a Vármegyeháza, ami nemcsak a hivataloknak és a levéltárnak adta meg az otthont, de kiállítások színhelye is lett. A század végére aztán, a már megyeszékhellyé vált városban vasút, kórházak, iskolák épültek, majd 1896-ban gimnázium.

Ami jó, azon minek változtatni?
A 20. század elejére Szekszárd igazi várossá vált, és lakossága a század folyamán a háromszorosára növekedett. Ugyan maga a város lassan fejlődött, mégis megmaradt a megye szellemi és kulturális központjának. Az 1960-as években gyorsult fel lakosságának a növekedése, főleg az élelmiszertermelés iparosodása, illetve az új termelési lehetőségeknek (műbőripar, gépgyártás, műszeripar) köszönhetően.  Szekszárd azonban továbbra is megmaradt a borkultúra városának. Napjainkban is főleg a kereskedelem és a vendéglátás fejlődik látványosan.

Szerző: Berkes Márton


Fizetett hirdetés

Vélemények, hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide

Címkék

Szabadidő,

Programok

Eseménynaptár

Fizetett hirdetés


Fizetett hirdetés

Jún 28

Móricz Zsigmond Színház műsora
A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház műsora, előadásai, jegyárai
Nyíregyháza

Jún 28

Békéscsaba, a mindig megújuló város
Az Alföld szívében fekszik Békéscsaba, amelyet Európa legnagyobb falujának is neveznek. ......
Békéscsaba

Jún 28

Debrecen, a Tiszántúl Rómája
Magyarország második legnagyobb városát – népességben és területileg egyaránt – „Kálvinista Róm...
Debrecen

Fizetett hirdetés

Megosztom



Program, esemény kereső Szekszárd

Partnereink




Facebook